{"version":"1.0","provider_name":"Az \u00fat","provider_url":"https:\/\/poemsbyme.cafeblog.hu","author_name":"LadyEdna","author_url":"https:\/\/poemsbyme.cafeblog.hu\/author\/LadyEdna-2-2-2\/","title":"Kedves P\u00e9ter,","html":"

Tudod kurva sokat gondolkodtam, hogy m\u00e9gis mit \u00edrhatn\u00e9k neked, amit\u0151l egyr\u00e9szt nem sz\u00e1llsz el m\u00e9g jobban (b\u00e1r szerintem m\u00e1r \u00edgy is F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcli p\u00e1ly\u00e1n keringsz), \u00e9s magamat sem \u00e9getem le t\u00fals\u00e1gosan.<\/span><\/p>\r\n

Tanakodtam, tanakodtam, azt\u00e1n arra jutottam, hogy nagyj\u00e1b\u00f3l most m\u00e1r kurva mindegy, mert a dolgok olyan ir\u00e1nyt vettek, amire k\u00e1b\u00e9 soha nem gondoltam volna. Am\u00fagy is csak addig volt \u00e9rtelme a nagy tiltakoz\u00e1somnak, am\u00edg el nem ismertem magamnak, hogy teljesen, v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen, \u00e9s kik\u00far\u00e1lhatatlanul bel\u00e9d szerettem. Hadakoztam is vele pont eleget, na de azt\u00e1n k\u00e9nytelen voltam belet\u00f6r\u0151dni, mert ahogy egyre t\u00f6bbet tal\u00e1lkoztunk, nemhogy meguntalak, s\u0151t. R\u00e1ad\u00e1sul n\u00e9ha-n\u00e9ha agyon tudn\u00e1lak csapni, annyira ideges\u00edtesz, ugyanakkor meg nem szeretn\u00e9k n\u00e9lk\u00fcled soha t\u00f6bbet egy tapodtat sem menni.<\/span><\/p>\r\n

\u00c9rdekes dolog ez egy\u00e9bk\u00e9nt, f\u0151leg nekem, mert azt hittem, hogy ilyen, amit most \u00e9rzek, tulajdonk\u00e9ppen nincs is. Persze elolvastam, hogy mit kell ilyenkor \u00e9rezni, de mindig is azt gondoltam, hogy \u00e9n soha ebben az \u00e9letben, de tal\u00e1n m\u00e9g a k\u00f6vetkez\u0151ben sem fogok ilyet \u00e9rezni. Elk\u00e9pzeltem, hogy ki v\u00e1lthatna ki bel\u0151lem ilyet, \u00e9s el is jutottam eg\u00e9szen Hugh Jackmanig, aki n\u0151s ugye, meg egy\u00e9bk\u00e9nt vil\u00e1gszt\u00e1r, sz\u00f3val csak annyi es\u00e9lye van a dolognak, mint fingot f\u0171r\u00e9szelni. Enn\u00e9l tov\u00e1bb azonban nem jutottam, \u00edgy eld\u00f6nt\u00f6ttem, hogy megel\u00e9gszek azzal, amit kapok, \u00fagysem vagyok olyan nagyon romantikus alkat, azt\u00e1n majd a munk\u00e1mban ki\u00e9lem magam, \u00e9s ennyi.<\/span><\/p>\r\n

Azt\u00e1n b\u00e1mm, j\u00f6tt\u00e9l te, meg egy nem gyenge fejl\u00f6v\u00e9s, \u00e9s hipp hopp kider\u00fclt sz\u00e1momra, hogy milyen is az igazi szerelem. Persze eleinte igyekeztem t\u00e1vol tartani magam, mert kinek hi\u00e1nyzik a csal\u00f3d\u00e1s, de azt\u00e1n \u00fagy alakultak a dolgok, hogy kider\u00fclt, te is hasonl\u00f3an \u00e9rzel. Minden\u00e1ron titokban akartam tartani, de most, a nagy vallom\u00e1sok k\u00f6zepette igaz\u00e1b\u00f3l elf\u00e9r, hogy az\u00f3ta madarat lehet velem fogatni.<\/span><\/p>\r\n

Mert amikor r\u00e1m mosolyogsz, az olyan, mintha felkelne a nap. Olyankor minden olyan vil\u00e1gos \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171. Melletted \u00e9rzem, hogy \u00e9lek, hogy volt \u00e9rtelme a sok \u00e9vi szenved\u00e9snek, am\u00edg v\u00e1rtam r\u00e1d. Nem b\u00e1nok semmit, mert ha csak egy dolog is m\u00e1sk\u00e9nt lenne, most nem \u00e1lln\u00e1nk itt, \u00e9s nem szervezn\u00e9nk a k\u00f6z\u00f6s \u00e9let\u00fcnket.<\/span><\/p>\r\n

Minden reggel, mikor felkelek, \u00e9s l\u00e1tom, hogy ott vagy mellettem, h\u00e1l\u00e1t adok az \u00e9gnek, hogy vagy nekem, \u00e9s hogy t\u00e9ged nevezhetlek majd a gyermekeim apj\u00e1nak. Ami\u00f3ta az eszemet tudom, arr\u00f3l \u00e1lmodtam, hogy neked sz\u00fcl\u00f6k majd gyereket, \u00e9s hogy a kett\u0151nk v\u00e9r\u00e9b\u0151l valami csod\u00e1latos fog l\u00e9trej\u00f6nni.<\/span><\/p>\r\n

M\u00e1r nem f\u00e9lek a holnapt\u00f3l, \u00e9s b\u00e1rmit is tartogasson az \u00e9let, tudom, hogy ketten egy\u00fctt megoldjuk. <\/span><\/p>\r\n

Mert egy\u00fctt vagyunk. \u00d6r\u00f6kt\u0151l fogva \u00f6r\u00f6k id\u0151kig.<\/span><\/p>\r\n

<\/p>\r\n

Kimondhatatlanul \u00e9s visszavonhatatlanul szeretlek.<\/span><\/p>","type":"rich"}